A kormány 2021.-től, a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a KATA átalakításától, több tízmilliárd adóbevételt vár. Több százezren adóznak ma így, de a munkáltatók egy része a munkaviszony helyett foglalkoztatja így munkavállalóit. Az utóbbi hetekben a kormány többször is beszélt arról, hogy felülvizsgálják a KATA jelenlegi szabályozását annak érdekében, hogy a munkaadók ne tudjanak KATA adózóként alkalmazni, valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat.

Közel 400 ezren adóznak így ma Magyarországon, jelenleg a legnépszerűbb adózási forma, és ennyien fizetik havonta a kedvező közterheiket. Csekély adminisztráció és az alacsony adóterhek révén vált sikeressé. Növelte a vállalkozási kedvet, megkönnyítette a vállalkozások indítását. 2020.-ban, 12 millió forint a tételes adóterhet jelentő KATA értékhatára, az e fölötti részből 40% adót kell megfizetni. Ez az alanyi ÁFA mentesség értékhatára is, és mind ezért havi 50.000,- forint adót kell megfizetni, főállású KATA adózóként. Választható a magasabb, havi 75.000,- forintos adófizetés, vagy amennyiben mellékállású KATA adózóként, 36 órát meghaladó jogviszony mellett fizeti valaki a közterhet, abban az esetben 25.000,- megfizetésére kötelezett. Az értékhatár minden esetben ugyan az, 12 millió forint.

A kormány tervei szerint 2021.-től változik a szabályozás, és az átalakítás várhatóan több 10 milliárd forint plusz bevételt jelent a költségvetésnek!

Az a baj a KATA-val, a Pénzügyminisztérium és néhány szakértő véleménye szerint, hogy a munkaadók egy része, munkaviszony helyett KATA-s vállalkozóként, lényegében színlelt szerződéssel alkalmazzák dolgozóikat. A színlelt szerződések mögött, egyre több esetben, rejtett munkaviszony áll, és ezzel a munkáltatók tisztességtelen versenyelőnyre tesznek szert. Továbbá a KATA-s vállalkozó kiszolgáltatott, ugyanis nem védik a munkajogi szabályok, a szerződést bármikor fellehet mondani.

Egy elemzés szerint, ami azt vizsgálta, hogy a korábban munkajogviszonyos dolgozók milyen arányban váltak KATA-s vállalkozókká, ez 2013.-ban a KATA-s vállalkozóknak 3%-a volt, és ez a szám 2019. évben már 40%.

3 millió forint felett 40% adófizetés a terv!

A kormány tervezett törvénymódosításának legfontosabb eleme, hogy a KATA vállalkozók éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit 40%-os adó terhelje. Vagyis az adót nem a KATA-s vállalkozó lenne köteles befizetni az államkasszába, hanem az üzleti partnere.

Egy picit részletesebben is vizsgáljuk meg a törvényjavaslatot!

- Ha egy adóévben nettó 3 millió forint feletti összeg kerül számlázásra, belföldi partner felé, akkor a nettó 3 millió forint feletti rész után a partner köteles 40%-os adót megfizetni, a nettó árbevétele után.

- Ha külföldi kifizető felé történik számlázás, abban az esetben a KATA adózó a nettó 3 millió forint feletti árbevételéből, maga fizeti meg a 40%-os adót.

- Ha kapcsolt vállalkozásban történik a számlázás (saját vállalkozás, családtag felé, de a TAO torvény részletesen leírja, hogy mi tartozik a kapcsolt vállalkozás fogalmába) akkor a teljes összeg után 40% adófizetési kötelezettség keletkezik. Tehát a legelső forinttól vonatkozik az adófizetési kötelezettség.

Továbbá NYILATKOZAT-ra lesz szükség minden egyes szerződéskötés esetén, melynek tartalmaznia kell, hogy KATA-s vállalkozó a számla kiállítója, és a partnere vegye figyelembe a 40%-os adófizetési kötelezettséget a nettó 3 millió feletti értéknél, mely őt terheli.

A MKIK, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, támogathatónak tartaná a KATA sávossá alakítását, oly módon, hogy 6 millió forint árbevételig 50.000,- forint, felette 65.000,- forint lenne a tételes adó mértéke.

A törvénymódosítás jelenlegi formáját több szervezet is kritizálja! Többek között az Adótanácsadók és a Könyvelők Egyesülete is. Véleményük szerint a javaslat, a gazdaság fehérítés terén visszalépésnek minősíthető, továbbá a fiatalok körében erősítheti az elvándorlási kedvet, és újra versenyhelyzetbe hozhatja a számlagyárakat Magyarországon.

Továbbá az új jogszabály tervezet tartalmazza, hogy egynél több vállalkozásban KATA adózó legyen bárki is. Ennek lehetőségét megszünteti. A legelőször létrejött kisadózói státusz marad meg, a többit pedig a NAV határozattal törli, 2021.01.01. hatállyal.

Az éves keretösszeg módosítása még nem ismert, erről nincs információ. A jelenleg érvényben lévő keretösszeg 12 millió forint, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez abban az esetben igaz, amennyiben a KATA adózó január 01.-én már az adónem alatt adózik. Egyéb más esetben részarányosan, napra lebontva kell arányosítani a keret összeget. Tehát ebben az esetben már nem a 12 millió forint az éves keretösszeg!

Súlyos szankciók!

A törvénymódosítás végleges tartalmától függetlenül biztos, hogy a jövőben több ellenőrzésre számíthatnak az érintettek. Eddig volt arra lehetőség, hogy amennyiben a több pontban felsorolt tények valamelyike érvényes a KATA-s adózóra, elfogadta az ellenőrzés, és igazolva látta, hogy nem bújtatott jogviszonyról van szó. Ezek igazolása is módosult, most már több pontnak együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy a hatóság igazoltnak lássa, hogy nem munkaviszony a KATA-s munkavégzés. A jogviszony átminősítése miatt a munkavállaló már a jelenlegi szabályoz szerint is kötelezhető arra, hogy az elmaradt 15%-os személyi jövedelemadót fizesse meg. A megállapított adóbírságot és késedelmi pótlékot, továbbá a magánszemélyt terhelő, le nem vont járulék miatt keletkezett adóhiányt pedig a munkáltató fizeti meg. Az adóbírság, fő szabály szerint az adóhiány 50%-a, de akár 200%-a is lehet.

Összegezve, ez a törvénytervezet sem a könnyítésről szól, hanem nagyon keményen adót fizettet és komolyan szankcionál. Az utóbbi években az adóhatósági ellenőrzések száma jelentősen csökkent, de ez az új rendelkezés, biztosan belendíti a gépezetet és fokozza az ellenőrzések számát! Szóval megbízói és megbízotti oldalon is érdemes újra tervezni a 2021. évet, átgondolni a megbízásokat és szerződéskötéseket!