Amint előző blog bejegyzésünkben írtuk, folytatjuk a társadalombiztosítási törvény módosítás részleteinek ismertetését.

Lényegi változás, a 2020. július 01. után életbe lépő társadalombiztosítási törvényben, ami a kiegészítő tevékenységet folytató személyek körét érinti.

Júliustól járulékmentesség illeti meg őket, függetlenül a foglalkoztatás formájától. A járulékmentesség tehát nem csak a munkaviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasokat érinti, hanem más foglalkoztatási viszonyban is érvényes a törvényi rendelkezés. Például a megbízási jogviszonyban munkát végzőre is vonatkozik. Következésképpen a nyugdíjasoknak önálló, vagy nem önálló tevékenységére juttatott kifizetést, általános jelleggel csak a 15 %-os személyi jövedelemadó terheli.

Ennek a szabályozásnak a hatására saját jogú nyugellátásban részesülők újabb csoportja kerül bele a járulékmentességi körbe, viszont ezzel párhuzamban ki is kerülnek az egészségbiztosítási ellátásokra jogosultak köréből.

A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek, továbbra is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek, melynek mértéke 2020. évben 7.710,- forint/hó, napi 257,- forint. Új eljárási szabályok alapján, az adóhatóságnak 8 napon belül értesítenie kell a magánszemélyt, ha biztosítási jogviszonyának vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése miatt, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

Ha a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó hátraléka meghaladná annak hat havi összegét, akkor a magánszemély TAJ kártyáját érvénytelenítik, és nem lesz jogosult a térítésmentes egészségügyi ellátásra, a TB által támogatott szolgáltatásokat nem veheti igénybe térítésmentesen. Ez azt is jelenti, hogy 2020. július 01.-től nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére, vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. A sürgősségi ellátást viszont továbbra sem lehet megtagadni.

Ha egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem köteles személy, így különösen az EGT másik tagállamában biztosított személy, 2020. július 01.-ét követően, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapján vesz igénybe TB támogatott egészségügyi ellátást, szolgáltatást, akkor a magánszemély köteles lesz annak költségeit megtéríteni.

Továbbra is lehetőség van megállapodást kötni társadalombiztosítási ellátásra, ilyen a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás, a szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás.

Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötött megállapodás esetén a minimálbér alapján fizetendő nyugdíjjárulék kulcsa 24 %-ról 22 %-ra mérséklődik.

Egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötendő megállapodás előtt, ezentúl egy állapot felmérés szükséges. Az egészségi állapot felmérése során a megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.

Új, kedvező szabály, hogy a nyugellátás megállapítása során, az adózásban általános, öt éves elévülési időn túl is van lehetőség a nyugdíjjárulékkal és nyugdíjalappal kapcsolatos kötelezettségek pótlására. Bevallások, befizetések utólagos teljesítésére, öt éven túl is. Vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylésére.

Még egy nagyon fontos változás lép életbe 2020. július 01. után.

Enyhülnek a minimum járulékalap szabályok társas és egyéni vállalkozók esetében. Megszűnnek a különböző mértékű járulékalap korrekciók. Így a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér, bérminimum után kell megfizetni. Azaz, míg jelenleg az egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulékot legalább a mindenkori minimálbér, bérminimum 150 %-a után kell megfizetni, július 01. után a járulék alap, egyéni és társasvállalkozók esetében a minimálbérrel, bérminimummal egyezik meg.

A szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség minimuma nem változott, annak alapja továbbra is a minimálbér, bérminimum 112,5 %-ával megegyező összeg.

Nos ezzel végére is értünk az új törvényi rendelkezések értelmezésével. Próbáltuk a száraz, törvényi szövegezés helyett egy kicsit emberibbé tenni, azaz emberi nyelvre lefordítva, és magyarázatokkal ellátva érthetővé tenni a változásokat. Amennyiben viszont nyitott kérdések maradtak, amire esetleg nem találja cikkünkben a választ, keressen elérhetőségeinken, továbbá web oldalunkon részletesen olvashat a témáról.