2020. július 01.-én lép hatályba az új TB törvény, amely módosítja az egészségbiztosítással érintettek körét. Egységesíti a járulékfizetési rendszert és módosítja a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját. Új elemként járulékfizetési alsó határt vezet be.
Társadalombiztosítási járulék váltja fel a korábbi egyéni járulékokat.
A nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék összeolvadásával, új, egykulcsos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A biztosítottat terhelő járulék mértéke 18,5 %, tehát megegyezik a korábbi járulékmértékek összegével.
Az új törvény a nyugdíjjárulékot továbbra is külön nevesíti, mert bizonyos ellátások (pl: GYED, GYES, GYET, ápolási díj, álláskeresési támogatás, stb.) után, továbbra is csak nyugdíjjárulékot kell fizetni.
Az új, összevont járulék hatása, hogy azon jogviszonyok esetén, ahol eddig munkaerőpiaci járulékot nem kellet fizetni, ott a továbbiakban a 17 % helyett, július 01. után 18,5 %-ot kell megfizetni. (pl: megbízási jogviszony, őstermelő, stb.) Ugyan akkor ezen személyek, 2020. július 01. után, álláskeresési ellátásokra is jogosultságot szereznek.
Ezzel a törvénymódosítással nő a családi járulékkedvezménnyel érvényesíthető összeg. Eddig a 1,5 %-os munkaerőpiaci hozzájárulásból nem lehetett érvényesíteni a kedvezményt.
Az új TB törvény minimum járulékalapot ír elő.
Ami azt jelenti, hogy ha a munkavállaló bruttó bére kevesebb a minimálbér 30 %-nál, azaz 48.300,- forintnál, akkor is ez után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, azaz a 18,5 %-ot. A járulékfizetés alsó határánál nincs jelentősége, hogy szakképzett vagy szakképzetlen munkakörben dolgozik a munkavállaló, egységesen a minimálbér 30 %-át kell figyelembe venni. Figyelni kell viszont arra, hogy ha a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül, vagy szünetel a biztosítási jogviszonya, (pl: fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távolét, stb.) akkor ezek az időszakok nem számítanak bele a járulékfizetés számításába. Továbbá nem vehető figyelembe azon naptári napok száma sem, amikor még nem áll fenn a biztosítási jogviszony. (pl: hónap közbeni jogviszony létesítés, hó közben megszűnő jogviszony) Ilyen esetekben nem a teljes havi járulékfizetési alsó határt kell figyelembe venni, hanem naptári naponként a járulékalap harmincad részével kell számolni. Bizonyos esetekben viszont nem kell figyelembe venni a járulékalapot. Ha a foglalkoztatott ápolási díjban, GYED-ben, GYES-ben, GYET-ben, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban részesül. Továbbá nem kell figyelembe venni a minimum járulékalapot a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai foglalkoztatás keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.
A járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályokat a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alapjának meghatározásakor is alkalmazni kell. Azonban a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától a rézmunkaidőben foglalkoztatottaknál.
Hamarosan publikáljuk a II. részt, melyben a társadalombiztosítási törvény módosításának egyéb rendelkezéseit vesszük sorba!
